Expozíciós érték, rekesz, fényérték
Aki a fotózással valamilyen szinten foglalkozik, előbb vagy utóbb találkozik ezekkel a kifejezésekkel. Van, amiről hallott, rémlik is valami, de pontosan nincs tisztában a jelentésükkel. Beszélgetések kapcsán gyakran kiderül, hogy a beszélgetőpartnerem nem ismeri pontosan, e fogalmak mit is takarnak.
Abban mindjárt az elején megegyezhetünk, hogy a helyes megvilágításhoz mindegyik kifejezésnek köze van. Ismerkedjünk meg velük szépen, sorjában:
Expozíciós idő
Így nevezzük azt az időt, ami alatt az objektív tárgyoldali része felől a fény (a megvilágított tárgyról visszaverődve), az objektíven keresztül a fényérzékeny anyagra jut. Ennek mértéke a fényképezőgépeken beállítható. A modern felvételi eszközök óraszerkezete 30 s-tól az időértéket felezve indul egyre rövidebb idő felé. Az 1 s-nál rövidebb időket a másodperc töredékével jelzik a gyártók, úgymint: 1/2, 1/4, 1/8, 1/15, 1/30, 1/60, 1/125, 1/250… stb.
Ha az expozíciós időt például 125-ről 60-ra változtatom, ezzel a fényérzékeny anyagra jutó fény mennyiségét megduplázom, hiszen megdupláztam azt az időt, amíg a fény az objektíven keresztül a fényérzékeny anyagra juthat.
A 30 sec-nál hosz-szabb idő exponálása a „B” „bulb” idő beállításával lehetséges, amikor a zárszerkezet addig tart nyitva, ameddig az exponáló gombot nyomva tartom. Így lehet készíteni például éjszakai városképet, csillagfotót.
Rekesz, vagy német nevén blende általában az objektívben kap elhelyezést az a tárcsára fúrt lyuk, illetve lamellákból álló kör, vagy majdnem kör formájú rést előállító szerkezet, ami az átmérőjének változtatásával a fény mennyiségét hivatott szabályozni az expozíciós idő alatt. A beállítására szolgáló gyűrűn 1-1,4-2-2,8-4-5,6-8-11-16-22-32-45-64 stb. értékek szerepelhetnek.
Minél kisebb a számok értéke, annál nagyobb a rekesz átmérője, annál több fényt enged keresztül az objektíven. Ez a szám nem egy névleges, csak egyszerűen azonosításra kitalált szám.
Egy 180 mm gyújtótávolságú objektíven ugyanúgy szerepel például 5,6 vagy a 11 érték, mint egy 50 mm-es objektíven. Külső fénymérő használata esetén függetlenül az objektív gyújtótávolságától 5,6, vagy 11 blendeértéket kell beállítani, ha a megvilágításmérő ezt az értéket mutatja. Ha viszont a két objektívet egymás mellé teszem, mind-kettőnek beugrasztom a rekeszét, azt tapasztalhatom, hogy bár ugyanarra az értékre állítottam be, mégis különböző átmérőjű kört kapok (1. ábra). Akkor hogy is van ez?
A megoldás roppant egyszerű! A rekeszértéket jelző szám azt mutatja, hogy a blende átmérője hányszor fér rá az adott objektív gyújtótávolságára. Vagyis, egy 180 mm gyújtótávolságú objektív esetén az 5,6-nál 180:5,6=32,14 mm, 50 mm gyújtótávolságú objektívnél 50:5,6=8,9 mm. A f:11 ezért a 180 mm objektívnél 16,36 mm, míg az 50 mm gyújtótávolságú objektívnél 4,54 mm átmérőjű kört jelent.
Ha a blendét például f:11-ről f:8-ra változtatom, akkor kétszer annyi fény fog a fényérzékeny anyagra jutni, mert a megnövelt blende keresztmetszete kétszeres mennyiségű fény bejutását teszi lehetővé.
0 fényértékhez 1 s expozíciós idő, és f:1 rekesz tartozik. Valahányszor az időt a felére csökkentem, a fényérték 1 egységgel nő meg. Az idő 1/4, 1/8, 1/15 változtatása 2, 3, 4 fényértékváltozást jelent. A rekesznek 1 szabványos lépéssel való zárása is 1 fényérték-emelkedést eredményez, míg a nyitása 1 fényértékcsökkenést. A mellékelt táblázat jól mutatja a rekeszérték és az expozíciós idő alapján adódó fényértéket. (2. ábra)
A korszerű fénymérőkön fényértékskála is fel van tüntetve. A fényértékskálát (Fé) az angol EV-vel (Exposure Value), vagy a német rövidítéssel LW-vel (Lichtwert) jelölik.
Ezek szerint az expozíció mértékét folyamatos fény esetén, szűrök használata nélkül a fényképezőgépen, kétféle módon tudom változtatni:
a) megváltoztatom a rekesz értékét;
b) megváltoztatom az expozíciós időt, illetve egy harmadik módon:
c) mind az időt, mind a rekeszt megváltoztatom.
Az objektív elé helyezett 30-as szürke szűrővel ugyancsak -1 fényértéket változtathatom az expozíciót.
A fedettség mértéke azonban nem változik, ha az expozíciós időt felére csökkentem, s ugyanakkor a blendét egy értékkel nyitom. Ilyenkor a változtatásnál NEM történt fényértékváltozás. Az idő rövidülésével a mozgó dolgok kevésbé bemozdultak lesznek a képen, a blende nyitásával pedig kisebb lesz a mélységélesség a felvételen. Bár módosítottam mind a blendét, mind az időt, a fény-értékben nem történt változás!
(3. ábra)
A jobb megértéshez vegyünk elő egy fénymérőt. Attól függően, hogy beeső, vagy visszavert fényről van szó, diffúzorral vagy nélküle, fényt mérek. A mutató kilengését figyelembe véve a tárcsát forgatom a kilengés mértékének megfelelően. Ekkor az előre beállított nyersanyag érzékenységéhez mérten a műszer egy fényértéket állapít meg, amihez több idő-blende beállítási lehetőséget ajánl fel. Nekem, felvételezőnek kell eldöntenem, hogy a rövidebb, vagy a hosszabb időt, a kisebb, vagy a nagyobb mélységélességet jelentő rekesznyílást, blendét fogom választani a felajánlott lehetőségek közül, a fotózandó téma igénye szerint. A téma megvilágítottsága, az expozíció értéke, a fényérték nem fog változni. (4. ábra)
Ha a fényérték például 13, akkor 1/250-re f:5,6; 1/125-re f:8; 1/60-ra f:11; vagy 1/30-ra f:16 blendeértéket állíthatok be. Bármelyiket is használom, helyes expozíciót kapok.
A fent leírtak mind csak folyamatos fény esetén érvényesek. Amennyiben vakuval dolgozom, akár szabadtéren a természetes fényt szeretném vele deríteni, akár műteremben használom, az expozíciós idő változtatásával nem tudom befolyásolni a villanófény által okozott fedettséget.
A vakut ugyanis úgy szinkronizálják a fényképezőgép-gyártók, hogy a zár teljes nyitásakor történjen a villanás. Ha ennél rövidebb időt állítok be, a zár nem lesz teljesen nyitott állapotban. Hosszabb expozíciós idő beállítása esetén nem lesz a felvétel világosabb, hisz a villanáskor a beállított teljesítményt adja csak le a villanólámpa.
Fedettségben változást csak a vaku teljesítményének, vagy a blende értékének változtatásával érhetek el. Értelemszerűen, tehát ha növelem a vaku teljesítményét, akkor több fényt ad le villanáskor, s a téma megvilágítottsága is nagyobb lesz, ha pedig csökkentem a teljesítményt, kevesebb fényt ad le, sötétebb lesz a megvilágított téma.
(A fent leírtak a redőnyzáras gépekre általánosságban érvényesek, mivel a mai korszerű redőnyzáras fényképezőgépek 1/250 szinkronidőre is képesek. A villanókészülékek villanási sebessége ennél többnyire rövidebb. Központi záras fényképezőgépeknél fordulhat elő, hogy a zár lefutási sebessége rövidebb, mint a vakunak a villanási sebessége. Ilyenkor a villanási görbe egy szakasza a még ki nem nyílt, vagy a már bezáródott zár idejére esik, így nem használjuk ki a villanólámpa teljes leadott teljesítményét.)
Szintén fedettségben érek el változást, ha a blende értékét változtatom. Ha nyitom a blendét, az exponált kép világosabb, ha zárom, sötétebb lesz. Ebből következően műteremben történő fényképezéskor tehát blendeváltoztatásról, s nem fényérték-változtatásról beszélünk, hiszen utóbbi kifejezésnek nincs jelentősége vakus felvételek készítésekor.
| 5. ábra Mind a két felvételt vakuval készítettem, a bal oldali kép esetében f:8-as blendét, míg a jobb oldali képnél f:32-es blendét használtam. A blende szűkítésével arányosan a vakulámpák teljesítményét is állítottam, mégpedig ugyan olyan mértékben, mint amit a blendézés megkívánt. Ennek következtében azonban jól látható, hogy bár az élességet nem változtattam, mégis megnôtt az a tartomány, amin belül elhelyezkedő tárgyak élesek lettek. A jelenség magyarázatáról a következő számban szeretnék bővebben beszélni |
Egy mért folyamatos fényt meghatározhatok egy fényértékkel. A téma kívánalma szerint eldönthetem a fényértékhez tartozó idő-blende-variációk közül, hogy mit választok, melyiket ítélem a témához, s az elképzelésemhez leginkább megfelelőnek. A nagyobb mélységélességre van szükségem, vagy a mozdulat kimerevedését lehetővé tevő rövidebb expozíciós időre. Műteremben, villanófény használatakor a záridő változtatása a megfelelő fedettség eléréséhez felesleges. A gép szinkronidejét, vagy annál hosszabb időt állíthatok be, de a vakufénymérővel a nyersanyag érzékenységének megfelelő, helyes expozícióhoz szükséges blendét fogom megállapítani, s ezt kell a fényképezőgépen beállítani ahhoz, hogy helyesen exponált felvételt tudjak készíteni.
Kadosa Zoltán
Cimkék: : fotósuli