Olympus E–3

Közzétéve itt: Kipróbáltuk

Az Olympus legújabb professzionális DSLR-fényképezőgépét elsősorban haladó amatőröknek és hivatásos fényképészeknek fejlesztette ki. A gépváz árához képest rendkívüli tulajdonságokkal, 10 megapixeles Live-MOS szenzorral és 5 fényérték átfogású stabilizátorral rendelkezik.

 

Szemrevételezés:

Az új Olympus fényképezőgépet már nagyon vártuk a szerkesztőségbe. Amint megérkezett, rögtön szemrevételeztük. Hoppá! Ez bizony robusztus, jó fogású és kellően „nehéz” súlyú gépváz lett. A fényképezőgép fogásra még markolat nélkül is kényelmes, a kezelő szerveket könnyen megtaláltam. Az összes fontosabb funkció menü használata nélkül elérhető, mely nagyban elősegíti a fotós gyors reagálását a megváltozott körülményekhez. A vezérlőgomb használatánál csak a profi gépeknél megszokott beállításokat találtam meg P, A, S, M, azaz programautomatika, rekeszautomatika, zárautomatika és a teljesen manuális beállítás. A gépvázat elsősorban a haladó fényképészeknek szánták, a programautomatikán kívül a többi beállítás már egyértelműen a tudatos és kreatív fotográfusok igényeit szolgálja. Miután végigszemléltem a vezérléseket, bekapcsoltam az élőképfunkciót, ilyenkor a gépváz hátsó 2,5”/6,4 cm átmérőjű, forgatható HyperCrystal LCD-kijelzőén keresztül láthatom azt a 100 százalékos képkivágást, amit az objektívem lát. Példaértékű megoldás a kihajtható és forgatható LCD, olyan ez, mintha lenne egy digitális szögkeresőnk.

Technikai paraméterek:

A hírek szerint az E–3 a világ leggyorsabb autofókusz sebességére képes a fényképezőgépek közül, ezt a továbbfejlesztett AF-rendszer és az új ZUIKO DIGITAL (Supersonic Wave Drive) objektívek együttes alkalmazása teszi lehetővé. A rendszer alapja egy teljesen újratervezett, nagy sebességű, 11 pontos AF-rendszer vízszintes és függőleges szenzorvonalakkal, így a megfelelő élességadatokat 44 különböző pont alapján számítja ki. Az élességmegtartásnál fontos a gyorsaság is, amikor minden másodperc számít. A gépvázzal akár 5 kép/másodperc sebességű sorozatfelvétel is készíthető, teljes felbontású üzemmódban (19 kép tárolható a RAW puffer memóriában).

Ezzel még nincs vége az újdonságoknak. Ráadásként a legjobb képminőség biztosítása érdekében beépített képstabilizáló rendszert alkalmaz, ami akár 5 fényértéket képes kompenzálni a bemozdulásmentes képek érdekében. Az ilyen helyzetekre kifejezetten a sport- és természetfotósoknak van óriási szükségük, és az Olympus most először célozta meg ezt a felhasználói szegmenst.

Aztán itt van az élőképfunkció, ami elsősorban riport vagy családi, esetleg természetfényképezésnél jöhet jól. A fényképezőgép élőképfunkciója szabad és sokoldalú felvétel készítési lehetőséget kínál. Riportnál jól jöhet a forgatható LCD-kijelzőn komponálható kép lehetősége. Családnál jó szórakozás és kényelmes a fényképezőgéppel az „állóképes videózás”, illetve a természetben talajhoz közeli makrofelvételeknél vehetjük igazán hasznát. Az eddigi Olympus DSLR-gépekhez képest itt 5x-ös nagyítást is használhatunk a 7x és 10x mellett. Aki a hagyományos tükrös átnézeti szemlencsét szereti fényképezőgépén használni a képek megkomponálásához, annak sem kell kompromisszumot kötnie, mert a profi kategóriához híven az Olympus E–3 100 százalékos látómezőt biztosít.

A többi Olympus E-System fényképezőgéphez hasonlóan az E–3 modell is a jelenleg leghatékonyabb pormentesítő-szenzortisztító rendszert alkalmazza. A fényképezőgép rendszer megbízhatóságát bármilyen körülmények között tovább növeli a váz por- és vízállósága, melyet több E-System objektívvel együtt alkalmazva, akár esőben is fényképezhetünk a gépváz beázásának veszélye nélkül. A gép zárszerkezetének felépítését hosszú élettartamú minimum 150 000 expozícióra tervezték. Ezen extra szolgáltatásokra és körülményekre hivatkozva bátran kijelenthetjük, hogy az Olympus megalkotta eddigi minden idők legjobb Olympus DSLR-gépvázát.

A próba:

A technikai adatok csak számok, nézzük a tényeket: több szempont szerint próbáltam ki a fényképezőgépet. Először a legkézenfekvőbb az volt számomra, hogy az autofókuszt átkapcsoltam követő állásba (AF-C), ilyenkor a készülék és az objektív együtt dolgozik, a mozgáskövetés az egyik legnehezebb fotográfiai feladatok közé tartozik – éppen ezért voltam kíváncsi erre a funkcióra. A mozgó gépkocsikat és a gyorsan elmozduló témákat úgy követte, ahogyan én még fényképezőgéptől ezt nem láttam. Eléggé meggyőző volt az AF-sebessége. Egy későbbi időpontban (Redbull Air Race vagy F1) érdemes lenne kipróbálni élesben is. Ott igazán megmutatkozhat az a különbség, amennyivel gyorsabb versenytársainál. Azért az 5 kép/másodperces sebességgel készített képeket hamar ledarálta, majd lelassult a gép.

A második próbánál a képminőségen volt a hangsúly, itt a már bevált DSLR-gépváz tesztjéhez is használt ábrát fotóztam le állványról ISO 100-as érzékenységtől egészen ISO 3200-as érzékenységig. Az eredmény a következő lett: ISO 100 – ISO 250-ig kompromisszummentes 100 százalékos nagyításnál is kiváló képminőség. ISO 320 – ISO 500-ig 100 százalékos nagyíthatóság pici színzajjal. ISO 640 – egészen ISO 2500-ig 70 százalékos nagyításig volt jó a képminőség. Minél magasabb érzékenységen voltam, annál nagyobb volt a színzaj, de még az ISO 2500-nál sem volt zavaró. Az ISO 3200 nagyon zajos és szemcsés volt.

A harmadik próba az érzékelőbe épített stabilizátor eredményeire alapult. Fényképeztem kézből 50 mm-es állásnál stabilizátor 1-es állásban, itt mind a vízszintes, mind a függőleges irányt stabilizálja az érzékelő. A képsorozatot 1/60 sec-os záridővel kezdtem, és egészen lementem az 1/4 sec-ig, majd mindezt megismételtem egylábú állványról is, ugyanezekkel a paraméterekkel.

Az eredmények a következők lettek: kézből az 1/60s, 1/30s, 1/20s, 1/15s teljesen éles képek, az 1/10s és az 1/8s még elfogadható eredményt produkált. Ez alatt teljesen életlen képeket fotóztam.

Egylábú állványról: az 1/60s, 1/30s, 1/20s, 1/15s, 1/10s teljesen éles képek, az 1/8s és az 1/4s még elfogadható eredményt produkált. Ennél kevesebb záridővel már amúgy sem érdemes próbálkozni, maga a téma fog elmozdulni.

Az eredmény döbbenetes: ezzel a zársebességgel elérkeztünk a színházfényképezés Kánaánjához. Bemozdulásos táncfényképekre kiválóan alkalmas ez a gép. Stúdióban nem volt alkalmam kipróbálni, de ígérem lesz ilyen is. Az eredmények fantasztikusak, érdemes odafigyelni az E–3 tudására, mely árához képest kiváló.

Az Olympus E–3 egyéb jellemzői:

Sajnos nem volt alkalmam kipróbálni, de a beépített vaku, főegységként vezeték nélküli többvakus rendszereket tud vezérelni. A vezérlési lehetőségek között megtalálható a függetlenül szabályozható villantási üzemmód és kompenzációs beállítások akár három vakucsoportban, míg a négy csatorna beállítása segít elkerülni a zavart, továbbá a fényerő is széles tartományban állítható.

Összességében:

Az Olympus komolyan vette a felhasználók igényeit és forradalmian új funkciókat tartalmaz. Elsősorban azon vásárlóknak ajánlom, akik most szeretnének befektetni egy tükörreflexes rendszerbe, nem fognak csalódni benne. A magnéziumötvözetből készült E–3 vázzal bárhol ott lehetünk, ahol az események zajlanak: akár egy focimeccsen az esőben, vagy a Serengeti poros síkságain. Az akkumulátor opcionálisan beszerezhető markolata és az objektívek széles választéka szintén védett az elemi erőkkel szemben, így jelentősen csökkentik a szennyeződés veszélyeit. A gép alkalmas riport-, esküvő-, modell-, sport- és természetfényképezésre egyaránt.

A gépvázat az Olympus Magyarország bocsátotta rendelkezésünkre.



•10 millió pixeles felbontás
•élőképfunkció
•szenzortisztító rendszer
•5 FÉ átfogású képstabili-zátor
•kihajtható LCD




•A teszt alatt nem tapasztaltam.
Imre Tamás

Cimkék: : Olympus

Nyomtatás