Fotós tesztek

Digitális SLR fényképezőgépek szupertesztje stúdióban

 

 

Mai világunkat meghatározza a digitális technika. Mostanra szinte minden hivatásos fényképész és fotóamatőr rendelkezik digitális gépvázzal. Amivel a felhasználóknak szembesülniük kellett, az a komputer és a szoftverek világának útvesztője.

 

Mai világunkat meghatározza a digitális technika. Mostanra szinte minden hivatásos fényképész és fotóamatőr rendelkezik digitális gépvázzal. Amivel a felhasználóknak szembesülniük kellett, az a komputer és a szoftverek világának útvesztője. Ez még nem is lenne akkora probléma, de a digitálisan készített felvételek, szinte minden számítógépen mást mutatnak, nem is beszélve a projektoros vetítésekről. Nincs mit tenni, az egyetlen megoldás, hogy segítségül hívjuk a Color Managementet. Mielőtt belevágnék a teszt leírásába, nem árt megtudni egy-két alapvető információt a színekről. Az emberi szem rendkívül érzékeny speciális „kamera”. A színek igen széles skáláját látja az elektromágneses sugárzások spektrumának infravörös és ultraibolya tartományai között. Ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó, szükségünk van egy nemzetközileg is elismert diagramra. Ezt a diagrammot 1931- ben a Commission International de I’Eclairage (CIE) készítette el színtantudósokkal közösen. A diagram tulajdonképpen az emberiszem színérzékenységét mutatja, ami nem lineáris, ezért van ez a furcsa formája (1. ábra).

 

A CIE-diagramok csak két dimenzióban mutatják be a spektrumot, a harmadik dimenzió a fényesség. Az átlagos emberi szem számára látható színek spektrumát térképezi fel a kromatikus diagram. Mostani tesztünkben a CIE LAB színtérben ábrázoltuk digitális gépvázaink érzékelőjének színterét. Hogy lehetséges ez? Itt hívtuk segítségül a Gretag-Macbetch Eye-One színkalibrációs rendszerét. Első lépésként bekalibráltuk azt a monitort, amin a tesztet ellenőrizni fogjuk. Az Eye-One rendszer kolorimétert a képernyőre helyezve lépésről lépésre a megfelelő utasításokat betartva, körülbelül 5–8 perc alatt elvégezhetjük a kalibrálást. A rendszer létrehoz egy ICC- profilt, kifejezetten a képernyő számára. Ez a profil tulajdonképpen nem más, mint a színes adatfájlok részére kifejlesztett, és a jelenlegi színkezelő rendszerekben széles körben alkalmazott szabványos formátum, amely meghatározza a bemeneti (input) és kimeneti (output) színkezelő eszközök viselkedését. A legfontosabb, hogy előírja a színreprodukálás, azaz az adott színtér meghatározott hányadának módját. Amint ezzel megvoltunk, a következő lépés a digitális gépvázak ICCprofiljainak  létrehozása, amelyekhez mindenképpen szükséges volt két darab stúdióvakura (2. ábra).

A stabil színhőmérsékletet adó fényforrást Interfit stellar 600 Wsos fejgenerátoros vakukkal biztosítottuk. Mindkét vakura egy 120x120-as softboxot helyeztünk, majd 45°-ra állítottuk be a tárgyasztalhoz képest. A teszteléshez szükség volt a fényképezőgépeken kívül egy nemzetközileg is elfogadott RGB- és CMYK-színeket és szürke négyzeteket tartalmazó színtáblára. Mi a GretagMacbeth Color Cheker SG-t alkalmaztuk. A megfelelő fénymennyiség meghatározásához

egy Gössen Digipro megvilágításmérőre volt szükségünk. A gépvázakat manuálisan beállítottuk 1/60s zársebességre, és ISO 100/21° érzékenységnél f/16-es rekesszel exponáltunk. Amelyik gépváz induló érzékenysége ISO 200/24°, ott természetesen a rekesz megfelelő változtatásával exponáltunk. Mindegyik vázon alapbeállítást alkalmaztunk, és a legnagyobb JPEG formátumban készítettük el a képet. Az így kapott képekből az Eye-One Match szoftver segítségével ICC-profilokat hozhatunk létre. A színkezelő szoftver szerepe: közvetíteni és konvertálni a színeket a forráseszköztől a céleszközig, a lehető legkisebb színveszteséggel. Ezeket a kész profilokat szintén az Eye-One Match szoftverben található LAB-színtérben hasonlíthattuk össze. Az LABábrázolás előnye, hogy matematikai hibák nélkül képes bármely szín helyzetének meghatározására (3.ábra). Ez az LAB-színteret ábrázoló diagram azt mutatja be, hogy az LAB-értékek egy elméleti gömbfelületet írnak le. A LAB-színtér tulajdonképpen etalonnak tekinthető mesterátalakító. A teszt elkészítésének leírása: Mindegyik fényképezőgépet a gyári alapobjektívvel használtuk, amelyik csak vázként érkezett szerkesztőségünkbe, ahhoz a korábbi vázaink alapoptikáit alkalmaztuk. A 3. ábra stúdió körülményeit már fentebb ismertettem. Az elkészített ICC-profilokat összehasonlítottuk az Eye-One Match szoftverben, hogy a teszt még izgalmasabb legyen, külön három kategóriában is összehasonlítottuk gépvázainkat. Azonnal látszott, hogy melyik indult az abszolút fehérpontból. Ennek értéke (D65) x=0,3127 és y=0,3291 értékek. Így néztük meg az RGB alapszíneken a gépvázak színtartományát. Itt a reprodukálható színtér nagysága határozta meg a pontszámokat, maximum 50 pontig. A helyes fehérpont maximum 30 pontot ért, ez azért fontos, mert ezáltal látható, hogy melyik gépváz milyen színtorzulásokat produkálhat. Illetve Adobe Photoshopban néztük meg 100%-os nagyításban az élességet, ezért maximum 20 pont járt. Az így kapott pontszámok alapján osztottuk ki a díjakat. M?termi tesztünkben a következő gépek vettek részt:

Canon EOS-350D, Canon EOS 5D, Canon

EOS 1Ds Mark II, Canon EOS 1D Mark II N, Nikon D70, Nikon D200, Nikon D2x, az Olympus E 330, Olympus E 500 és a Pentax itsD-t vizsgáltuk meg alaposabban. A tesztgépeket köszönjük a Canon Hungáriának, a Nikon Magyarországnak, az Olympus Magyarországnak, a Magyar Pentax Fanclubnak és a kollégáknak. Külön köszönet az Eye-One eszközökért a Goodwill Internationalnek és a segítségért Boncza Attila munkatársnak.

Felső kategóriás gépek

Középkategóriás Gépek

Alsó kategóriáa gépek

A teszt értékelése:

Mostani tesztünk mindenképpen a GretagMacbeth Color Chekert, az EYE-ONE rendszer és az ICC-profilok alapján lett megítélve. Ezek az eszközök és rendszerek arra készülnek, hogy meghatározhassuk egy készülék, adott esetben a digitális fényképezőgép reprodukálható színterét és színhelyességét. Mindhárom kategóriában elég szoros volt a küzdelem, de a mérések eredményei magukért beszélnek. Összességében megállapítható volt, hogy a Canon csúcsgépei, a Nikon D200 és a Pentax gépvázai a legjobb vételek a mai piacon. A Canon profi gépei jó színterükkel és kiváló színhelyes képükkel a legversenyképesebb termékek, igaz, nagy árat kell fizetnünk a profizmusért. A Nikon D200 szerintem ma az egyik legjobb vétel a piacon, színtere teljesen megegyezett a Canon nagygépeivel. Az Olympusnak még frissítenie kell a gépek szoftveres élesítésén, és akkor kiváló darabjai lesznek a piacnak. A teszt elkészítése számomra is egy izgalmas, de egyben tanulságos feladatnak minősült. Az adott pontszámok reálisak és a valóságot tükrözik, így mindenki el tudja dönteni – pénztárcájához mérten –, hogy melyiket válassza a sok típus közül. Akit bővebben érdekel az EYEONE rendszer a colormanagement. hu oldalon érdeklődhet.

-Imre Tamás- -Boncza Attila-

Cimkék: : SLR

Nyomtatás